Szeretnél a mindennapokban működő, hatékony önismeretet, azaz önmegvalósítást? Az önismeret útvesztőiről írtam az előző héten, arról, hogy miért nem eredményes. Az önismeret akkor hatékony a mindennapokban, ha a megértés és a megtapasztalás egyenlő arányban van. Vagyis kijövünk a fejünkből az itt és most érzett érzelmekre, testérzetekre, a saját jelenbeli élményeinkre is figyelünk. Korányi Mariann írása.

Alapvetően a Gestalt és a Gendlin fókuszolás módszer a legalkalmasabb erre. Sokszor becsukott szemmel, relaxált, légzéstudatos, azaz enyhén módosult tudatállapotban vagyunk, teljes éberséggel és kitisztult, bemélyült, őszinte itt és most érzékeléssel. Arról beszélünk, amit tapasztalunk. Vagyis nem sztorizunk, nem magyarázunk racionalizálva. Benne vagyunk az élményben. Érzed a különbséget? Lássuk mit jelent ez a gyakorlatban. 

A Gestalt féle itt és most üzemmód

Az önismereti munkában a lényeg tehát az itt-és-most jelenre való éberség.(A múlttal kapcsolatosan a következő részben írok.) Ez testfókusz-éberségben valósulhat meg. A testérzetekkel és az érzelmekre való tudatossággal vesszük észre, hogy panaszainkat saját magunk generáljuk tudattalanul. (A tudatos részünkkel meg küzdünk ellenük, de erről is majd később.) Figyelünk arra, hogy mit van bennünk az „itt és most”- ban, mi üzen a testünk és a lelkünk aktuálisan.

Azután – vállalva a felelősséget a cselekedeteinkért - elmondhatjuk például ha “fáj a fejem” azt is, hogy “fájdalmat állítok elő a fejemben”, és elmondhatjuk pontosan hogyan csináljuk.

Hogyan állítom elő például a fejfájást?

Sokféleképpen elő lehet állítani egy fejfájást: „sírni szeretnék a bánattól”,”sokat aggódom egy tartós stresszes helyzetben, amire nincs ráhatásom” „visszatartom és befele fordítom az anyámmal szemben érzett haragot” „üvölteni, törni-zúzni-rúgni akarok, mert olyan dühös vagyok a főnökömre” „nem iszom elég vizet” „órákon át bámulom a képernyőt majd nem tudok elaludni” „felhúzom a vállam minden belégzéskor és gépeléskor” – mondják el a klienseim.

A „fejben élés”mentális és kizárólag racionális síkja mellett legyen élményszerű részvételünk a folyamatainkban.  A valóságunkat a testi-érzelmi-mentális-környezeti-kapcsolati szinten dolgozzuk meg, akkor önismeretünk jelen idejű, valós, spontán, organikus lehet és sikerre, azaz változásra, tiszta kommunikációra, fejlődésre, önmegvalósításra vezet lehet. 

A személyes felelősségvállalás (az áldozat-érzés játszmáinak letevése) pedig az embert egy független, autonóm, cselekvő személlyé alakítja, ami segít elhárítani az akadályokat az önmegvalósításban.

A saját élményű önismereti folyamat során az aktuális kérdések, felvetések szerint haladunk, mert ami aktuális, amiben épp energia van, az az, ami feldolgozható. Ezt így érted? Tehát megint csak nem arról van szó, hogy elkezdjük a gyerekkori élményeknél a történetmesélést. Kivéve, ha a jelenben valami erős töltésű élmény rácseng. (Jelenbe ható múlt.) Amikor pedig túl vagyunk az érzelmek, testérzetek megtapasztalásán, akkor megválaszolhatjuk a kérdést:

Mire van most szükségem?

Mit kerülök el?

Mi elől menekülök?

Mit akarok?

A Gendlin féle fókuszolás

Gendlin 15 éven át kutatta a Chicagói Egyetemen, hogy mi a pszichoterápiában a siker kulcsa.

Gendlin felfedezte, hogy az a kliens sikeres, aki befelé figyel a saját érzésére, az “érzett érzésére” (felt sense). Ez az az élmény, amikor azt érzem, hogy befelé figyelek (általában a törzsbe, tipikusan a mellkasba vagy a hasba, de lehet, hogy ezt kiegészítően a perifériákra is – nyak, váll, karok, lábak, arc, stb.) összeáll egy egységes érzéssé az a dolog, amiről a beszédemben éppen beszélek. 

A sikeres kliens tehát a testérzésére alapvetően figyel.

A fókuszolás módszere ezt tanítja - “figyeld az érzést, és abból olvasd ki, miről is szól benned ez a dolog”. A módszer hat lépésből áll, és Gendlin magyarul is megjelent Fókuszolás c. könyvében írja le az átlagember számára. A testre kell figyelni, hogy az “mit mond”, mit érezni benne, és rájönni, hogy ez hogyan gazdagítja azt, amit addig csak a fejünkből mondtunk felszínesen.

A fókuszoló ezt csukott szemmel teszi, mert így minimum kétszer annyira lehet érezni az érzéseinket. A fókuszolás folyamata Gendlin eredeti meghatározása szerint 6 lépésből áll, amiről a következő bejegyzésben írok.

"Eredeti, innovatív, lelkesítő" - írta Carl Rogers, a legnagyobb humanisztikus pszichológus Eugene T. Gendlin Fókuszolás című könyvéről. Ebben szerepet játszhattak a hiteles én felszabadító "aha" élményei, felismerései ("mini szatori").

A módszert egyszerűen meg lehet tanulni és egyedül, egy figyelő társ segítségével, vagy akár csoportban is alkalmazható. A lényege egyszerű: figyeljünk oda a testünkből érkező jelzésekre.

Valójában azonban ennél sokkal több: lépésről lépésre elvezet lelkünknek arra a mély szintjére, ahol a megoldatlan problémák megbújnak, s ahol a változtatás lehetséges.

A saját élményű, testfókuszú önismereti üléseket az Egyéni Konzultáció keretében tartom és a Reservio foglalási rendszerében itt érhető el.

Következik: A múlt elmúlt? - avagy a múltból hozott befejezetlen "ügyeink" és hiányaink

Forrás:

Fritz Perls: A Gestalt terápia alapvetései

Eugene T. Gendlin: Fókuszolás - Életproblémák megoldása önerőből

Integrál Akadémia, integrál pszichológia szak tananyaga

Foto: Warner Bros: Lake House